A Gamma Ray friss albuma a Land Of The Free part 2 volt, így nem meglepően a koncert gerince az Land 1-2-re épül -11 dalból 4-et már lehet gerincnek hívni - van továbbá 2-2 dal ‘89, ‘97 és ‘99-ből, egy árva New World Order és egy ős-Helloween zúzás: Ride The Sky! Nem rossz, de a kisebb játékidő ellenére is válogathattak volna szerintem több lemezről. Amire nincs panasz (és a tökfejeknél se lesz), az a hangzás: a hangszerek arányosan és szépen szólnak, az ének jól érthető, nincsenek hanghibák.

Welcome / Heaven Can Wait / New World Order / Land Of The Free / Into The Storm / Real World / Rebellion In Dreamland / Heavy Metal Universe / The Silence / Ride The Sky / Somewhere Out In Space / Send Me A Sign

A Helloween hülye. Kihoznak megint egy erős lemezt, és nem nyomatják róla a jobbnál jobb számokat. Ugyanezt éreztem a Rabbit turnéján - ott hál’ isten személyesen -, és ugyanezt a Gambling With The Devilén is. Kill It-et, Saints-t, Fallen To Pieces-t, Dreamboundot és Heaven Tells No Lies-t a népnek! Istenem, ilyen nótáknak még csak esélyt sem adni. A Can Do It-et leszámítva a két nekem legkevésbé tetsző számot kapják elő, hogy rúgja meg a ló! Plusz semmi a Rabbitről. Nem baj, a számomra klasszikus felállás - Deris/Weikath/Grapow/Grosskopf/Kusch - lemezeit azért szépen felédézik, bár inkább a ‘94-96-os időre koncentrálnak. A Sole Survivor és a We Burn felbukkanása igazi meglepetés, akárcsak a Halloween-é és March Of Time-é (ezt a két dalt leszámítva kapjuk a szokásos Keeper sablonokat - úgy látom, a Tale-t is állandosítani akarják; hát ne tegyék!), a két ráadás nóta Kai-jal viszont nem hordoz meglepetést - bár utóbbit inkább a Gamma szokta tolni -, bár be mertek volna vállalni pl. egy Metal Invaders-t! A túl hosszú dobszóló szintén negatívum, két dal simán befért volna helyette… nagy szerencséjük, hogy még így is tetszik a koncert. Bár szerintem a High Live volt a legjobb dalösszeállításban.

Intro / Halloween / Sole Survivor / March Of Time / As Long As I Fall / We Burn / A Tale That Wasn’t Right / Drum Solo / The King For A 1000 Years / Eagle Fly Free / The Bells Of The Seven Hells / Dr. Stein / Medley: Perfect Gentleman Intro - I Can - Where The Rain Grows - If I Could Fly - Perfect Gentleman - Power - Keeper Of The Seven Keys / Future World / I Want Out

Végítélet: rajongó szerezze be (nem csillagozunk, unofficial )

Még nem dvd-ztünk Hamarosan úgyis nagy oltások lesznek e témában, de valami barátságosabbal akartam kezdeni, friss élménnyel - igazából ez félig igaz, a cd-t többször hallgattam, a dvd-ből is láttam részleteket, de egybe még soha. (more̷

Igazából nem akarom bő lére ereszteni, de amit tudni kell a sorozatról, hogy a 3. évadtól erőteljes stílusváltás jellemzi, a családi nyomozásból Helyszínelők szerűség lett. Mielőtt belevágtam a sorozatba, gondolkodtam melyik évadjal kezdjem, de kis hezitálás után úgy döntöttem, engem az 1. évad témája - nyomozás apuval, anyu rejtélyes gyilkosának felderítése… - jobban érdekel. Jó döntés volt, szeretem a karakterközpontú sorozatokat. A sorozat alaphelyzete, hogy Jordan visszatér régi munkahelyére - miután jó pár helyen kirúgták -, de ezúttal sem nyugszik, muszáj segítenie a zsaruknak a nyomozásokban, ha kell, apuval. Közben persze a hullaházban is zajlik az élet, és gyakorlatilag minden főbb szereplő kapott legalább egy epizódot, aminek a középpontjában. Tim Kring adott arra, hogy a karakterek kidolgozottak és változatosak legyenek, persze ez leginkább Jordannél és főnökénél/barátjánál, Gareth-nél látszik. Ja, még egy fontos dolog, a szereplők abszolúte szerethetők, én mindegyiket csípem. A random zsaru segítőtársak is csak színesítik a sorit. Az esetekről is csak jót tudok mondani, változatosak; vannak csavaros ügyek; van, mikor tudjuk, ki tette, de valahogy bizonyítani kell; és van, mikor maguk a főhősök kerülnek bele a kulimászba. Először csak laza összefüggés van a részek között - magánéleti szálak -, de később, mikor Jordan rémálmai visszatérnek, és anyja halálának körölményeit keresi, a részek összefogottabbá válnak. Az évad vége meg persze… hát folyt köv. A félmodernizált krimi bármelyik krimirajongónak bejöhet, akik nem csak a végpontos - klasszikus és ultramodern - nyomozást kedvelik.

A magyar változatról is ejtenék pár szót, pontosabban változatokról, ugyanis a sorozathoz 3 szinkron készült - igaz, egyik sem öleli fel a teljes sorozatot. A Hallmark adta először Nyughatatlan Jordan címmel, ahol is 4 teljes évad került bemutatásra, majd jött a Coolra, az új címmel, ahol viszont csak 2 évadot élt meg. Idén pedig eljutott a TV2-re, akik ugyan a 3. évaddal kezdtek - új címmel dettó -, de leadták az utolsó évadokat is (amik a Hallmarkon is lementek aztán a TV2-s szinkronnal, csak a régi soricímmel). A Hallmark és TV2 szinkronjait egy stúdió, a Masterfilm csinálta, ezért a szöveges egyezés mellett a hangok fele is megegyezik. A coolos viszont a BaloghMix műve, teljesen más. A két különböző cím amúgy jól leírja a sorozatot, a Nyughatatlan Jordan az 1-2. évadhoz passzol, a Bostoni halottkémek meg a többihez. Persze nálam az eredeti magyar cím a nyerő!

Végítélet: *** (nálam évadnál ez egész szép teljesítmény ;))

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _    _ _ _ _ _ _ _ _ _ _   _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

Természetesen nem a Metallicáról lesz szó, őtet nem szeretem, de a Sanitarium belopta magát a szívembe. Már régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy játszom vele, de ez csak nemrég valósult meg. Nagyon pozitív csalódás volt, melynek legnagyobb oka a sztori, és annak megvalósítása volt. Hősünk autóbalesetet szenved - ennyit tudunk meg az intróból -, majd egy diliházban ébred, emlékek nélkül, természetesen. A nyomasztó hangulat már itt is megvan - összeomlott betegek, melyek egyike épp a szemünk előtt zuhan a mélybe -, de a második fejezet sok lapáttal rátesz: zombigyerekek, rothadó hullák… Kell hozzá egy kis idegzet. A pszicho-thriller/horror külső mögött azonban igazi kalandjáték rejtőzik - a karakter mozgatása mondjuk tök Diablós -, és miközben világok között pásztázunk, a történetet próbáljuk megérteni, amire a készítő ASC Games nem kevés időt szánt. A fejtőrök logikusak és ötletesek, a tárgyhasználat is egyértelmű, akár könnyűnek is hívhatnánk a játékot, de néhány tárgyat nagyon nehéz észrevenni - lehet itt szívni, kérem szépen. Pár akciós rész is becsúszott, de mivel meghalni nem tudunk, csak hangulatfokozó elem. És milyen jól működik! A videóbejátszások szintén külön említést érdemelnek, remekül illeszkedik a játékba, és ahogy haladunk előre - minél többre emlékszünk -, egyre inkább tisztulnak le képileg. A szinkronról és zenéről is csak jót tudok mondani, a Kastély fődallam egyszerűem mellbe vágott. Ja, igen, a menü megválósítását sem akartam kihagyni: hátborzongató, ahogy a szem követi a kurzurunkat, és ha ráklikkelünk valamire, egy túlvilági hangot hallunk (pl. széév géém). Brr! Igazán kár, hogy csak pár délutánom ment rá, toltam volna még.

Végítélet: ***1/2

(XP alatt állítólag lehetnek gondok még patch-csel is, de nekem mindössze egyszer fagyott.)

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _           _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

(more̷

Ahhoz hogy megértsük, jó egy évvel vissza kell utaznunk az időbe, mikor is az Önkormányzat úgy döntött, hogy a melegvíz csatornájának számlázását mi, a hidegvizesek vesszük át, amit eddig a hőszolgáltató számlázott. A megvalósításra idén került sor. Persze, késve. Sok helyen csak dec 31-ig számlázott a hőszolgáltató, de a mi első számláink csak áprilisban készültek el, május 5-ei határidővel, természetesen ‘visszafele számlázva’. Azonban az égiek nem kíméltek minket, sikerült megcsúszni a postázással. Mit ad Isten, az első számlák május 5-én értek célba. Mondanom se kell, mint ügyfélszolgálati előadó - az előadó státusz tetszik mondjuk -, pokoli hetet értem meg. Még annyit, hogy természetesen ment a számlával tájokoztató, csakhogy azt azt ügyfelek vagy egy harmada el sem olvassa, és nem restel bejönni vagy telefonálni. Utóbbi csoport mondjuk beszopta, ugyanis hétfőn úgy elleptek minket, mint a heringek - az utcán álltak sorba!, telefonokat felkapkodni esélyünk sem volt. A többi nap finomabb volt, de csak a hétfőhöz képest. Szigorúan a hétfőhöz képest - bár péntek délutánra eltűntek. És akkor ugye mindenkitől ugyanazok a kérdések záporoztak -  Top5 következik:

1. Miért 5-ei határidővel kaptam meg 5-én a számlát? (Jogos, sőt, valaki csak 5-e után kapta meg)
2. Ezmiez?! (Nem jogos, már decemberben tájékoztatott a hőszolgáltató a leválásról.)
3. Miért kaptam egy hónapra ilyen magas számlát? (Nem jogos, tájékoztatóban le van írva a visszafele számlázás - sztem egész jól, de hát nem tudom az ő szemszögükből nézni… legyen fél-jogos!
4. De hát én eddig bankról fizettem, mi ez a csekk? (Tájékoztató, drágám, kösz hogy olvastad, hogy külön számlán fut a dolog - nyilván máshogy nem is menne.)
5. Túl egyoldalú a szerződés, hogy lehet ilyet írni? (Ezt speciel jogosnak érzem.)

És ezt megy a mai napig, ma már enyhébb kivitelezésben, de múlt héten százak jöttek be. Kész voltam totálisan, kellett is a hosszú hétvége. A péntek délutáni rendszerprogramozó tanfolyamon meg kiderült, hogy csoporttársam is telefánolt be - ráadásul valamelyik kolléganőm fel is vette - és panaszkodott az új számla ‘információdússágá’-ra. Mondtam neki pénteken: “Ilyen az informatikusunk.” Jött a válasz: “Az informatikusotok egy fasz!” Nem tudtam és nem is akartam ráreplikázni.

Mivel a Chemical Wedding a kedvenc lemezem, tűkön ülve várom a filmet. Még ha a téma más is. A világpremier amúgy 4-én lesz a Sci-Fi Londonon!

And so we lay, we lay in the same grave
Our chemical wedding day

Az elmúlt évek kényszerű nélkülözése után az Iron Maiden ismét hazánkba látogat. Biztosra merem venni, hogy hatalamas lesz az érdeklődés a Sziget 0. napjára, hisz legutoljára pont félévtizede jártak hazai földön, igaz, az évben kétszer is. Debrecenben nem voltam - nekem az ország túlsó fele -, de a pesti SummeRRocks-t nem hagytam ki. Az akkori műsor igazi best of volt - olyan csemegékkel, mint a Die With Your Boots On vagy a 22 Acacia Avenue -, bár “természetesen” a Number és a Piece dalok túlsúlyban voltak, de szerencsére csak az X-Factorról és a Killers-ről nem kaptunk semmit. (more̷